Sokan hallottak már a családállításról, rendszerállításról, ám nem mindenki tudja, hogyan is zajlik egy ilyen folyamat. Az írásunkban arra keressük a választ, hogy a csoportos munka hogyan működik, ha valaki részt vesz egy állításon. Nem mindenkinek való a módszer, így jó a tájékozódás. Lássuk!
Csoportos családállítás
A családállítások eredeti formája a csoportos munka. Ez azt jelenti, hogy 6-20 (vagy akár lehet több is) résztvevő segítségével keressük a választ a bennünk felmerülő kérdésre. A csoport tagjai vegyesen vesznek részt a munkában, életkortól függetlenül. Férfiak és nők is szoktak jönni állításokra, ami nagyon pozitív, hiszen a dinamika megmutatkozik így maszkulin és feminin jelleggel is. (Persze, ha csak egy nemből kerülnének ki képviselők, akkor is megmutatkozna, de szerencsés a vegyes eloszlás). Én magam inkább kisebb csoportokkal szeretek dolgozni, de vannak, akik a nagy létszámot érzik megfelelőnek. Ez nem jó vagy rossz, egyszerűen a vezető választása.
A csoport tagjai két szerepben érkezhetnek: állítók, illetve segítők. A segítői posztban az állítók is részt vesznek. De mit jelent a két fogalom?
Az állító a saját élethelyzetére hozza a problémát, kérdését, ez esetben ő megfigyelőként van jelen a saját családállításában.
A segítő támogatja a jelenlétével a folyamatot, hogy az állítás kapcsán megmutatkozzon az állító kérdése, megmutassa a családban, illetve az életben megjelenő elakadásokat. ( a segítő szerepről érkezik egy külön blogbejegyzés is).
Az állítás menete
Az állítást kérő megfogalmazza a problémáját, amit majd behoz a térbe. Egyúttal a kérdéshez tartozó embereket, fogalmakat meghatározza a családállítás vezetőjével. Majd kiválasztja a kérdéshez kapcsolódó szereplőket.
A szereplők (segítők) elfoglalják a helyüket a térben. Az ott érzett történéseknek nagyon nagy jelentőségük van. A segítő ebben a szerepben nem önmaga, hanem a felkért szerepben létezik, mozog, érez. Akkor jó az állítás, ha a segítő eltávolodik a saját kognícióitól, elvárásaitól. A segítő(k) mozgása, mozdulatai, mondatai, érzetei mutatják meg a térben a múlt történéseit, problémás, nehéz eseményeit.
Amikor már látszik, hogy a múltban (vagy a jelenben) mi zajlott, miről van szó, akkor a vezető segít a térben jelenlévő segítőknek, a szerepben oldó mondatokkal helyére tenni a Rendet. Támogatja az elfogadást, a bénító gócot, az akadályt pedig megengedéssel feloldja, elengedi, átminősíti.
Végül pedig az összegzés, átbeszélés segíti a folyamatot, amely az állítást kérő számára támasz lehet a megértésben, az elfogadásban, a ráébredésben.
A folyamat végén mindenki gazdagodik: szeretettel, megértéssel, csoportenergiával, és feloldódással.
Kinek nem való a családállítás?
- Aki nem hisz benne.
- Aki nem szereti a csoportos tereket,
- Akik nem szeretik az érintést, a kapcsolódást (betegségből eredően is)
- Mentális betegség megléte esetében sem ajánlatos.
Ha szeretnél jelentkezni az állításra, jelezd a kapcsolat menüpontban bátran :)