Mi az a családállítás?
Sokszor jön velünk szembe a családállítás szó, és sokan nem tudják még, hogy mit is takar ez a szó. Honnan jön? Mi az, hogy családot állítani? Erre keressük a választ most az írásunkban.
Eredete – Bert Hellinger a módszer alkotója. Az ő szemüvegén keresztül ismerjük meg a családfelállítást, mint az elakadások, mint a problémák, a mélyben meghúzódó történések leképeződését. Hellinger szerint az életben van egy REND, amelynek mindenki alá kell, hogy vesse magát. Ez a Rend magasabb szinten áll, mint a hétköznapi nyelvben jelentkező rend szó. A Rend itt szeretetet jelent, és sokszor sorsot jelent. Hellinger azt kereste, hogyan tudja visszaállítani a Rendet, ha az megbomlott, és hogyan lehet a fájdalmat, a szenvedést, a sebeket enyhíteni.
Azt vette észre, hogy ha a családban helyreállítjuk a dolgokat azzal, hogy ránézünk, elismerjük a valóságát, a helyét, a történést magát – a szembeállás, a harag, az ellenállás helyett, akkor a történet ereje elcsendesedik, csitul, és az egyén életvezetésében is tapasztalja a témája kapcsán a nyugalmat és a probléma erősségének feloldását.
A szeretet rendje
A családban (de egyébként a szervezetekben is) mindennek megvan a rendje, a maga hierarchiája, akár tetszik a mai individualizmusban nekünk, akár nem. Mindenkinek megvan a helye, a szerepe, és azt kell betöltenünk. Ha ez a szerep megsérül, akkor az egész rend borul. Mire gondolok? A szülő értelemszerűen más helyen áll, mint a gyerek. Ha a gyerek átveszi a szülő helyét, a rend megborul és máris olyan állapot lép fel, amit a rendszer kompenzálni szeretne. A kompenzálás mindig erőt és energiát igényel, így aztán problémák, nehézségek, akadályok (akár egészségügyi akadályok) formájában is megmutatkozhat. A megoldás és a cél az, hogy mindenki a saját szerepében legyen, és mindenkit hagyjunk a saját szerepében lenni.
Hellinger azt mondja a szeretet rendje az, hogy azt látjuk ami van. Elfogadjuk ami van, és a valóságunkba emeljük. Ha ez megtörténik, akkor a szeretet oldja a haragot, a dühöt. Fontos: NEM kell jónak látni a rossz dolgokat. Erről írok majd a következő írásomban.
Weidinger Vera